Új rövid vers
2015.11.09 13:25
Hozd vissza őt!
Fülem tágra nyitom, én "hallok"
Igaz csöndet, búsan körülvesz.
Szemeim, akár egy csupor víz:
Könnyet áraszt, mint artézi kút;
Az elme, a lélek... az idő -
Fákon is, a zöld egymásra nő.
Érezni, hogy szeretlek, soha
Itt, vagy később, nem röpül tova:
Bárki, és bárhogyan tűnik el,
Te folyvást, örökre itt leszel!