Új negatív vers

2014.08.22 09:10

Az áruló bölcsője

Nincs megállás! Úgy, mint egy dögkeselyű, marcangol a kétely.
Rág, csípdes, fölemészt, akár sorvadt szervezetünk a métely.

Károgj, te varjú! Már hallom őket. Jönnek s durván hirdetik,

Hogy világunk földjein a hűség, szerelem, őszinte szó:
Ma e három szürke, árnysötét – mégis tejszínű, fehér hó!
Belül tisztán érzem; pont ilyen a nő újszülött gyermeke.
Biztonságban volt. De ha kibújt, a veszély több, mint kellene…